|
A Judóról
A "legjobb küzdősport", a judó
A japán eredetű judo (magyar nevén cselgáncs) keleti szellemiségű önvédelmi sportág, amelyet pl. Japánban az iskolai nemzeti tanterv keretén belül kötelezően oktatnak. Régi vágya teljesült a küzdősportokkal foglalkozó hazai szakembereknek: pár éve a küzdősportok a magyar iskolai testnevelés oktatási anyagába is bekerültek.
A küzdősportok (ezen belül judó) tanításának szükségességét több tényező támasztja alá. Ezek közül az első helyen a nemzeti hagyományainkat említhetjük. A küzdősportok a legeredményesebb olimpiai sportágaink közé tartoznak: a vívás, birkózás, ökölvívás s nem utolsó sorban a judo barcelonai (1992) sikertörténete. Arra is fel kell figyelni, hogy a fiatalok érdeklődése megnőtt a küzdősportok felé. A küzdősportok tanításának fontosságát a romló tendenciát mutató közbiztonságunk is alátámasztja.
A Nemzeti Alaptantervnek a küzdősport alapú képzésére vonatkozó irányelvei alapján a legmegfelelőbbnek a judo sport oktatási anyagát tartjuk. Azok az értékek, amik a többi küzdősportból kiemelhetők, a judo mozgásanyagában együtt megtalálhatók.
A judo kiforrott test kulturális rendszer, letisztult sportág. A küzdősportra épült tanterv alapvető célja közé tartozik a fiatalkori agresszivitás szabályozása, a tisztelet, megbecsülés, udvariasság, akaraterő, teherbíró-képesség, belső fegyelem kialakítása a japán minta alapján.
Felmérések kimutatták, hogy az iskolai balesetek 70%-a abból származik, hogy a gyerekek nem tudják megfelelően koordinálni mozgásukat. Az oktatási anyag óriási értékének tartjuk, hogy az esések elsajátítása után ez a fajta balesetveszély minimálisra csökken. A sportági képzés során a tanulók önbizalma, fellépése biztos, határozott lesz. A küzdő jellegű gyakorlatokkal (természetes mozgás) tökéletesedik az izom- és csontozatuk, nő az izomszalagok teherbíró-képessége, fokozódik a sérüléseknek ellenálló szövetek létrehozása. Fizikai erejük, gyorsaságuk növekszik, reflexeik, ügyességük szemlátomást javul. Kifejlődik taktikai érzékük is. Megtanulnak helyesen ítéletet alkotni saját és ellenfelük képességeiről, amely segíti őket az önismeret és a helyzetmegítélés kialakításában.
Tehát a judo mozgásanyaga magas szintű képességfejlesztést és jellemformálást biztosít, továbbá alkalmas arra, hogy olyan fizikai alapot, mozgáskultúrát és belső tartást adjon, amelyre bármelyik sportág alapozhat fiúknál és lányoknál egyaránt.
Az általános mozgáskultúra és a motoros képességek hiányosságait tükrözik a gyerekek és a felnőttek "esni tudásának" hiánya, a küzdő szellem gyenge szintje, a test-test elleni küzdelemtől való félelem. A judo edzések folyamatában a tanulók a korrekt küzdelmekben megtanulják becsülni az erőt, az ügyességet, szerénységet, az egymás legyőzésének és a legyőzetésének ember léptékű elviselését.
A judo testi és lelki hatásainak eredménye az olyan életfelfogás, világnézet, bölcselet- és erkölcstan, amely egy japán szóval kifejezhető: bushido(lásd: Szamuráj kódex). A szó jelentését az európai ember számára leginkább az angol "gentleman like" fejezi ki, míg magyarul azt lehet mondani: „talpig férfi”.
Számos kísérleti és összehasonlító vizsgálat eredményei kimutatták, hogy a judo foglalkozásokon részt vett gyermekek eredményei magasabb értékeket mutattak a vizsgált területeken, mint a más sportágakat űző, illetve nem sportoló gyerekeké.
A vizsgált területek a következőek voltak: figyelem tartóssága, az erő növekedése,mozgáskoordináció javulása, tanulók kockázatvállalása, empátia, teljesítménymotiváltság, sikerorientáltság, szorongásszint.
A küzdősportok legfontosabb személyiség formáló "hozadéka": a társak tisztelete, a küzdőképesség, fegyelem és önuralom, az önkontroll és önszabályozás, az önmegvalósítás és együttműködés.
Végezetül szólni kell arról is, hogy a küzdősportok kedvező hatásait felhasználják a gyógypedagógiában és az erősen deviáns viselkedésű gyerekek nevelésében is.
A küzdősportok bölcsőjének tartott japánban a küzdősportok lélekre gyakorolt hatásait fontosabbra tartják testre gyakorolt hatásainál. A judo fő szabálya: "higgadtságunkat, önuralmunkat soha egy pillanatra sem szabad elveszítenünk." Türelem, rend, fegyelem, az ellenfél megbecsülése, a lovagias gondolkodás, erre tanítja a judo mester a tanítványait.
A judó tanfolyam
A judó tanfolyamok során a gyermekek fokozatosan sajátítják el az életkori sajátosságaikhoz mellérendelt gyakorlatokat. Első célkitűzésként a különböző irányú esések, a helyes talajfogás elsajátítását oktatjuk, ami a későbbiekben nélkülözhetetlen a judóban.
Az oktatási anyag óriási értékének tartjuk, hogy az esések elsajátítása után a mozgáskoordinációs problémákból eredő balesetveszély minimálisra csökken. A fegyelem, a társak, illetve az edző tisztelete már az első hónapokban a gyerekek sajátjukévá válik.
Szabályozott és kontrollált küzdelmi feladatainkkal a gyerekek megtanulják tisztelni saját és társaik erejét, valamint a győzelem és a vereség emelt fővel való elfogadását.
Fizikumuk és mentális fejlődésük látványosan megelőzi hasonló életkorú társaik mutatóit. Akaraterejük, önértékelésük látványosan fejlődik. Az edzések a jókedv, vidámság, a sportolás, valamint a fegyelem jegyében telnek.
Fejlődésüket az edző folyamatosan kontrollálja. Az edzések végén jutalmazással, külső megerősítéssel biztatja a további kitartó munkára tanítványait. Önbizalmuk ezzel látványosan fejlődik.
Egyesületünk alap célkitűzése az egészséges életmódra való nevelés. Ezt a fő hangsúlyt, melyet a helyes életmód kialakításában nélkülözhetetlennek tartunk a korai életkorban el kell kezdeni. Ha a gyerekekkel sikerül a sport és a mozgás örömét megszerettetni, akkor felnőtt korban teljesen sajátjukévá válik és így kiegyensúlyozott, egészséges életet tudnak élni.
|
